|
|
|
|
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Anyák napi idézetek
Anyukám jó reggelt, Így köszönt a lányod, Nyílnak már a réten tarkaszín virágok.
Úgy ver most a kis szívem, kalimpál, mint motor, Kislányod helyett beszéljen a csokor. (Mészáros Piroska)
idézet elküldése
Hajnaltájban rétre mentem, harmatcseppet szedegettem, Pohárkába gyűjtögettem, nefelejcsem beletettem.
Hazamentem, elpirultam. Édesanyám mellébújtam, Egy szó sem jött a nyelvemre, könnyem hullt a nefelejcsre. (Fazekas Anna)
idézet elküldése
Ha csak egy virág volna, én azt is megkeresném. Ha csak egy csillag gyúlna, fényét idevezetném. Ha csak egy madár szólna, megtanulnék hangján. Ami csak szép s jó volna, édesanyámnak adnám. (Létay Lajos)
idézet elküldése
Ha anya vagy, sohasem maradsz igazán egyedül a gondolataidban. Egy anya mindig kétszer gondolkodik: egyszer önmagáért, másodszor a gyermekéért. (Sophia Loren)
idézet elküldése
Csak látni akarlak, Anyu, fényes csillag, látni, ahogy jössz, jössz, mindig jössz, ha hívlak.
Látni sietséged, angyal szelídséged, odabújni hozzád, megölelni téged. (Nadányi Zoltán)
idézet elküldése
Aki jó volt hozzám, az volt az anyám. Minden pillanatban gondolt Ő reám. Ha sorsom megvadult s látta, hogy elüt félretolt az útból, s elé Ő feküdt.
Aki jó volt hozzám, az volt az anyám. Ha fáztam, a lelkét terítette rám. Átvette terheim, hogy azt ne én vigyem, simogatta sebeim, siratta könnyeim.
Hogyha megbántottam, -már bánom azt, nem sírt Ő sohasem, szemeim előtt. Nem hangzott ajkáról soha, soha vád, mert Ő a legdrágább kincs, az Édesanyám! (Borbás Ferenc - Édesanyám)
idézet elküldése
Halkan, puhán Szirom pereg Simogatja Öreg kezed.
Piros szegfű Halvány rózsa Téged köszönt Nagyanyóka. (Iványi Mária - Nagyanyónak)
idézet elküldése
Anyukám, anyukám, találd ki, Hogy az én nagy kincsem ugyan ki? Ki más is lehetne, ha nem te. Ültess hát, gyorsan az öledbe. (Tordon Ákos - Anyák napi mondóka)
idézet elküldése
Belehalsz abba, hogy látod őket felnőni. Viszont úgy látom, hamarabb ölnéd meg őket, ha nem nőnének fel. (Barbara Kingsolver)
idézet elküldése
Soha nem értettem meg, miért életem legszebb emléke a pillanat, mikor – tízéves lehettem – egy téli délután beléptem anyám sötét, üres hálószobájába, s a küszöbön állva megpillantottam a bútorok politúrján és a kályha csempéin az ablak előtt, az utcán és a szemközti házak tetején világító hó kékes visszfényét. E pillanat varázsát nem tudom elfelejteni. A hó kék fénye a sötét szobában valósággal megdöbbentett, s ugyanakkor sem azelőtt, sem azóta nem észlelt boldogságérzettel töltött el. A titoknak, a mesének, az álomszerűnek, az anderseninek, az elvarázsoltnak ezt a teljes káprázatát addig nem ismertem, s később sem találtam meg az életben, soha, sehol. Mi történt akkor a szívemben, idegeimben vagy a világban? Nem tudom megmagyarázni. A csodálatost nem lehet magyarázni. S az ilyen emlék örökké dereng egy lélekben, ugyanolyan mesés, kékes fénnyel, mint anyám hálójával szemközt, a háztetőkön a hó. (Milan Kundera)
idézet elküldése
|
|
|
|